Léptékhelyes rajzolás és elrendezések nyomtatása előre beállított sablonrajz segítségével

Egy épület alaprajzát kell 1:100-as és 1:50-es léptékben papírtérből kinyomtatni, úgy, hogy cm mértékegységben rajzoltunk és a tervünk A3-as és A1-es lapra fér rá. A megoldáshoz a "Klasszikus AutoCAD" munkaterületet használtam. Lépések:

1. Új rajz kezdése sablon alapján. A Fájl menü->Új parancsára klikkelve a megjelenő listából válasszuk az előzőekben beállított és lementett cm_saját sablon.dwt fájlt. Ez az összes szükséges beállítást tartalmazza.
   


2. Modelltérben Megrajzoljuk az épületet cm-ben. Bevált gyakorlat hogy a végtelen modelltérben egymás mellet elhelyezünk több rajzot pl.:alaprajzot, metszetet, homlokzatot.
   


3. A rajzon elhelyezzük a Bszöveg paranccsal a léptékfüggő feliratokat majd a Hosszirányú méretezéssel a léptékfüggő méreteket. Sraffozunk, blokkokat illesztünk be.
   


4. Az A3-as 1:100 tervlaphoz válasszuk az A3-as elrendezésünket, amit korábban a sablonban már létre hoztunk. Duplán kattintsunk a nézetablak közepébe. Ekkor a keretünk vastagabb lesz, ami azt mutatja, hogy ekkor étléptünk a modelltérbe. Lehet, hogy a rajzunkból semmi sem látszik, ezért adjuk ki a Nézet->Zoom->Terjedelem parancsot, ami maximálisra nagyítja a modelltér tartalmát. Majd a Tol paranccsal, vagyis az egér görgőjét nyomva tartva, tologassuk a rajzunkat addig, amíg a nyomtatni kívánt rész pont a nézetablak közepére kerül. A parancssor alatt található tálcán a Modell gombbal válthatunk vissza a papírlapra. Válasszuk ki a nézetablakot (egyszer klikkeljünk rá.) A NA léptéklistából válasszuk a kívánt léptéket most az 1:100-at. A program automatikusan felnagyítja a nézetablakban a kívánt méretre a rajzot.
   
   
5. Már csak a Nyomtatás parancsot kell kiadnunk, mivel mindent beállítottunk.
   


6. Az 1:50 es rajzhoz hozzunk létre egy A1-es elrendezést. Járjunk el úgy, mint az előzőekben. A nézetablakot kijelölve a léptéklistából most az 1:50-et válasszuk. Nemcsak a nézetablakban jelenik meg helyes méretben a tervünk, hanem a feliratok méretek magassága is automatikusan a felére csökken.
   

Léptékhelyes, bekeretezett rajzlapokat tartalmazó sablonrajz létrehozása

Minden rajzfeladat előtt beállításokat kell tennünk. Azért, hogy ezeket a gyakran ismétlődő lépéseket megspóroljuk először egy sablonrajzot hozunk létre, amit később bármikor fel tudunk használni új rajz kezdésekor. Így csak egyszer kell beállítani a fóliákat, a szöveg és méretstílusokat, illetve az elrendezéseket a nyomtatáshoz.
A megoldáshoz a "Klasszikus AutoCAD" munkaterületet használtam. A sablonrajz létrehozásának lépései:

1. Egy üres rajzot kezdünk a Gyúj paranccsal.
   


2. A legfontosabb lépés a megfelelő Léptéklista létrehozása. A képernyő jobb alsó részén találhatjuk az új Feliratozáslépték listát. Először válasszuk ki az 1:1 léptéket. Majd a indítsuk el a Formátum menü-> Léptéklista parancsát. Kezdjünk azzal, hogy a nem kívánt léptékeket kijelöljük, majd megnyomjuk a Törlés gombot. Ha mm-ben dolgozunk más teendőnk nincs. De tegyük fel, hogy most cm mértékegységet használunk. Ezért módosítani kell a léptéklistát az alábbi táblázat alapján.
   
   

   Lépték	mm	cm	m
   1:200	200	20	0.2
   1:100	100	10	0.1
   1:50	50	5	0.05
   1:20	20	2	0.02
   1:10	10	1	0.01

   
   A listában válasszuk az 1:100-as léptéket nyomjuk meg a Szerkesztés gombot, majd javítsuk a Rajzi egységet 10-re.
   Ismételjük meg a javítást az 1:50 léptéknél, ott 5 Rajzi egységet adjunk meg. Az egyéb léptékeknek és mértékegységeknek megfelelő értékeket a táblázatban megtalálhatjuk. Pl. 1:200 lépték és méter esetén 0,2 Rajzi egységet kell megadni. Sajnos az AutoCAD mm-re beállított alap léptéklistával rendelkezik, cm és méter esetében nekünk kell a meglévő értékeket módosítani.
   


3. Formátum menü-> Fólia paranccsal létrehozzuk a rajzoláshoz később használni kívánt fóliákat.
   


4. A Formátum menüben a Mértékegység ablakban a Beillesztési léptéket cm-re állítjuk, azért hogy beillesztésnél a blokkok megfelelő méretűek legyenek.
   


5. A következő lépés a feliratozáshoz tartozó szövegstílus beállítása. Ezt a Formátum menü Szövegstílus, Új opciójának megadásával tehetjük meg. Az AutoCAD 2008-tól kezdődően csak be kell ikszelni azt, hogy a szövegstílusunk Feliratozási/Annotatív, vagyis léptékfüggő. A "Papírtérszöveg magasságánál" kell megadni, hogy a nyomtatni kívánt terven hány milliméter magas legyen az adott szöveg. Ezért például a Kis szövegstílushoz kiválasztjuk az Arial fontfájlt, a magassághoz beírjuk a 2,5-öt. Közepes stílushoz pl 3,5-öt, míg a Nagy stílushoz 4,5 –öt írunk.
   
   
6. Méretstílus beállítása.Méretezés->Méretstílus->Módosítás->Illesztés fülön kell a Méretobjektumok léptékénél a Feliratozási kapcsolót bejelölni, és máris léptékfüggővé válik a méretezésünk.
   
   
7. A papírteres Elrendezések beállítását a Fájl-> Oldalbeállítás->Új menüben adhatjuk meg. Adjunk beszédes nevet az elrendezésnek pl.:100 A3. Kiválasztva a nyomtatót, és az A3-as lapméretet szinte kész is vagyunk, hiszen a Fekvő tájolást, a nyomtatási területnél az Elrendezés opciót a program automatikusan felajánlja. Nagyon fontos, hogy elrendezéses nyomtatás esetén a léptéket 1:1 alapértéken hagyjuk. Majd a nézetablaknak adunk később léptéket.
   
   


8. Rajzlapkeret megrajzolása papírtérben. Az Elrendezésben fehéren láthatjuk az A3-as rajzlapot. Körben a szaggatott vonal jelzi a nyomtató margóját. Tehát az Elrendezésünk rajzlapkeretét szaggatott vonalon belülre kell megrajzolnunk, hogy az nyomtatásban is látható legyen. A papírtérben ugyanúgy rajzolhatunk, mint modelltérben, tehát a Téglalap paranccsal és Bszöveg paranccsal elkészíthetjük a keretünket. Papírtérben szinte egy valós rajzlapon dolgozunk, így itt a már nem rajzi egységekben, hanem milliméterben tudjuk megadni az értékeket. Piros téglalap jelzi a nézetablakot. A szín a fólia beállítástól függ. Érdemes létrehozni 1 nézetablak fóliát, melyet Noplot (Nem nyomtatható) állapotba kapcsolunk. Egyszer kattintsunk rá a nézetablakra, ekkor a megjelennek a kék fogópontok. Ha valamelyik kék pontra ráklikkelünk akkor a sarokpontokat nyújtani tudjuk.
   
   


9. Igény szerint hozzunk létre A1-es A2-es elrendezéseket, az előző lépések ismétlésével. A keretet és a címpecsétet átmásolhatjuk egyik elrendezésről a másikra. Míg a címpecsét nagysága állandó marad, addig a keretet a lapbeállításnak és a nyomtató margójának megfelelően nyújtanunk kell.
   
   


10. A Fájl menü Mentés másként parancsával elmentjük a sablonrajzot például cm_saját sablon.dwt néven. A Dwt kiterjesztést az AutoCAD akkor ad egy rajznak, ha a Fájltípusnál a legördülő listából kiválasztjuk az AutoCAD rajzsablon fájlt.
    
    


11. Ha legközelebb új rajzot kezdünk (Fájl menü->Új), akkor a megjelenő listából válasszuk az előzőekben beállított és lementett cm_saját sablon.dwt fájlt.

Tervlapok automatikus léptékezése és nyomtatása

A felhasználóknak a legnagyobb gondot az okozza, hogy nehezen tudják beállítani a rajz léptékét. Pontosabban a feliratozási és méretstílus valamint a rajzlapkeret nagysága szokott gondokat okozni. A megoldáshoz a "Klasszikus AutoCAD" munkaterületet használtam.

A valóság megrajzolása

1. A valóság megrajzolása egy az egyben történik. Ilyenkor nem foglalkozunk a léptékkel. Vagyis nem kicsinyítjük, nagyítjuk az épületünket szerkesztéskor a későbbi léptékhez. Ezt majd a nyomtatásnál fogjuk megtenni. Ez alapvetően eltér a hagyományos kézi rajzszerkesztéstől. Erre ügyeljünk.

2. Mértékegység. Azt mi döntjük el, hogy centiméterben, milliméterben vagy esetleg méterben kezdjük-e el felszerkeszteni a rajzunkat. Ezt azonban sehol sem kell beállítani Ha a valóságban egy 10 méter hosszú falat centiméterben szeretném megrajzolni, akkor egyszerűen húzok egy vonalat, ami 1000 egység hosszú. Ha méterben szeretek szerkeszteni, akkor 10 rajzi egység lesz a vonal hossza.

3. Mégis mire való akkor a Formátum menüben a Mértékegység parancs? Itt tudjuk beállítani, hogy metrikus Decimális, vagy imperiál rendszerben dolgozunk.
Az ablakban a hosszúság típusa mellett a pontosságot, vagyis a tizedesjegyek számát tudjuk megadni. Illetve a szög típusát és pontosságát.

4. Hol történik az épület felszerkesztése? Természetesen az AutoCAD Modellterében rajzolunk, ami alapesetben fekete színű. Ha átklikkelünk egy Layout vagy Elrendezés fülre, annak háttere fehér színű. Ez maga a rajzlap. Itt a rajzlapkeretet szokás elhelyezni.

Tervlapfüggő elemek
A valóság (például egy épület szerkezeti elemeinek) megrajzolása után a következő lépés a méretezés, a feliratok, a keret és a táblázatok elhelyezése. Itt kezdődnek a gondok. Milyen betűnagyságot kell megadni, hogy az a terven is jól olvasható legyen? Ez azért okoz fejtörést, mert egy tervlapra 2,5 mm magassággal kinyomtatott szövegnél 1:100-as léptékben és cm mértékegységben 25 rajzi egységet kellett beállítani. Ugyanez a betűméret 1:50-ben és mm-ben 125 egység. A tervlapfüggő elemeknél egy aránnyal kell dolgoznunk, ami a kinyomtatott valós értékek, és a rajzi egység közt teremti meg a kapcsolatot.

Blokkok léptékezése

Az AutoCAD palettamenüin vagy a Designcenterben előre gyártott blokkokat, szimbólumokat találhatunk. Ezekben „gyárilag” be van állítva a blokk keletkezési mértékegysége:


Ha saját magunk készítünk blokkot akkor nekünk kell megadni a megrajzolás mértékegységét:


A Formátum menüben, a Mértékegység ablakban a Beillesztési lépték kezeli az aktuális rajzba beillesztéskor a blokkok nagyságát (A "Klasszikus AutoCAD" munkaterületet használtam):


Ha a blokk eredetileg cm-ben keletkezett és az új rajz, amibe beillesztjük például milliméterre, van beállítva, akkor az AutoCAD automatikusan 10 szeresére fogja felnagyítani.

Figyelem: Ha nincs megadva a rajz és a blokk mértékegysége, az AutoCAD akkor alapértékeket vesz figyelembe. A Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapján a Forrástartalom mértékegysége és a Céltartalom mértékegysége beállításokat akkor használjuk, ha mind a forrás blokkban, mind a célrajzban a beillesztési lépték Egység nélkül opcióra van állítva: