A valóság megrajzolása
1. A valóság megrajzolása egy az egyben történik. Ilyenkor nem foglalkozunk a léptékkel. Vagyis nem kicsinyítjük, nagyítjuk az épületünket szerkesztéskor a későbbi léptékhez. Ezt majd a nyomtatásnál fogjuk megtenni. Ez alapvetően eltér a hagyományos kézi rajzszerkesztéstől. Erre ügyeljünk.
2. Mértékegység. Azt mi döntjük el, hogy centiméterben, milliméterben vagy esetleg méterben kezdjük-e el felszerkeszteni a rajzunkat. Ezt azonban sehol sem kell beállítani Ha a valóságban egy 10 méter hosszú falat centiméterben szeretném megrajzolni, akkor egyszerűen húzok egy vonalat, ami 1000 egység hosszú. Ha méterben szeretek szerkeszteni, akkor 10 rajzi egység lesz a vonal hossza.
3. Mégis mire való akkor a Formátum menüben a Mértékegység parancs? Itt tudjuk beállítani, hogy metrikus Decimális, vagy imperiál rendszerben dolgozunk.
Az ablakban a hosszúság típusa mellett a pontosságot, vagyis a tizedesjegyek számát tudjuk megadni. Illetve a szög típusát és pontosságát.
4. Hol történik az épület felszerkesztése? Természetesen az AutoCAD Modellterében rajzolunk, ami alapesetben fekete színű. Ha átklikkelünk egy Layout vagy Elrendezés fülre, annak háttere fehér színű. Ez maga a rajzlap. Itt a rajzlapkeretet szokás elhelyezni.
Tervlapfüggő elemekA valóság (például egy épület szerkezeti elemeinek) megrajzolása után a következő lépés a méretezés, a feliratok, a keret és a táblázatok elhelyezése. Itt kezdődnek a gondok. Milyen betűnagyságot kell megadni, hogy az a terven is jól olvasható legyen? Ez azért okoz fejtörést, mert egy tervlapra 2,5 mm magassággal kinyomtatott szövegnél 1:100-as léptékben és cm mértékegységben 25 rajzi egységet kellett beállítani. Ugyanez a betűméret 1:50-ben és mm-ben 125 egység. A tervlapfüggő elemeknél egy aránnyal kell dolgoznunk, ami a kinyomtatott valós értékek, és a rajzi egység közt teremti meg a kapcsolatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése